Aleksander,Aleksander
2004.12.21. 09:39
Aleksandar, Aleksandar
[2004-10-27 17:44]
Aleksandar Bajevski nyáron igazolt csapatunkhoz. A 25 éves macedón csatár már két éve Magyarországon szerepel, játszott Gyõrben és Siófokon is. Amikor a Gyõrt 2003. március 15-én 5-2-re legyõztük az Üllõi úton, Aleksandar egyszer betalált a kapunkba. Ennek ellenére nem tartozott az ismert játékosok közé, ezért szurkolóink között akadtak olyanok, akik kétkedéssel fogadták a támadót, akinek eddigi ferencvárosi teljesítményére nem lehet panaszunk. Hét bajnokin két gólt szerzett, két találatot elõkészített és kiharcolt két tizenegyest is.
Meglepõdtél, amikor nyáron megkeresett a Ferencváros? - Váratlanul ért a Fradi ajánlata, de örültem neki. Mivel elõtte már két évet Magyarországon töltöttem, tisztában voltam vele, hogy a Ferencváros a legnépszerûbb és legjobb csapat. Amikor a Gyõrrel 5-2-re kikaptunk az Üllõi úton és a szurkolók a hazai gólszerzõket ünnepelték, akkor átfutott az agyamon a gondolat, de jó lenne, ha engem is így ünnepelnének a góljaim után. Máshol Magyarországon ilyennel nem találkoztam, de szerencsére nemrégiben megszereztem elsõ Üllõi úti gólomat, és utána a nevemet kiálthatta a közönség, így egy kisebb „álmom” megvalósult. A tavaszi szezonban Siófokon jobbára csak csereként jutottál szóhoz. Nem érezted úgy, hogy a Ferencváros túl erõs csapat neked? - Siófokon sokat voltam sérült, gyakorlatilag nem is volt olyan idõszak az elmúlt fél évben, amikor százszázalékos erõállapotban voltam. Ennél nagyobb gondot jelentett, hogy a csapat alapvetõen a védekezésre építette a taktikáját és gyors ellentámadásokkal próbált zavart okozni a kapu elõtt. Nem volt jó döntés Siófokra szerzõdni, hiszen nekem egyáltalán nem feküdt ez a stílus. Nem vagyok annyira gyors, nekem a pozíciós játék, a felállt védelem kijátszása megy jobban. Azt hiszem, jól összeillünk a Fradival, hiszen ez a játékrendszer jobban passzol hozzám, ráadásul itt minden adott a fejlõdésemhez. A szurkolót meg kell becsülni
Szerénynek, visszafogottnak tûnsz az életben is. Mennyire zavar, hogy sokkal jobban reflektorfényben vagy, mint korábbi csapataidban? - A társak hamar elfogadtak, ellenfélként majdnem mindenkivel találkoztam már, nem volt gond a beilleszkedéssel. Sokat segített az is, hogy szinte mindent megértek, amit magyarul mondanak nekem. A beszédem még messze van a folyamatostól, de igyekszem ezen a téren is elõrelépni. Szerencsére Vukmirral és Kapiccsal az anyanyelvemen is tudok beszélgetni. A legtöbb idõt a pályán kívül velük töltöm, de úgy érzem, mindenkivel jóban vagyok, senkivel nem volt konfliktusom. Egyébként szeretem, ha foglalkoznak velem, szívesen adok interjúkat is, hiszen ez hozzátartozik egy profi labdarúgó életéhez. A szurkolóknak, akik kijárnak a meccsekre és biztatják a csapatot, nagyon fontos, hogy minél több információhoz jussanak a játékosokról. Hogy érzed, eddig sikerült a szurkolókkal elfogadtatnod magad? - Ezt nem tudom, de mindent megteszek azért, hogy szurkolóink elégedettek legyenek velem. Ha lövöm a gólokat, és jól játszom, akkor szeretni fognak, ha nem, akkor nem – ilyen egyszerû a helyzet. Eddig úgy érzem, nem okoztam csalódást, hiszen rövid idõ alatt kétszer is betaláltam, de az én teljesítményemnél is fontosabb a csapat eredményessége. A legjobb az lenne, ha annyi gólt tudnék szerezni, hogy azzal megnyerjük a bajnokságot és a Magyar Kupát, az UEFA Kupában pedig jussunk be a csoportkörbe és ott is minél jobb eredményeket érjünk el. De ha nem szerzek több gólt, viszont minden meccsen adok két gólpasszt, és ennek köszönhetõen valósítjuk meg céljainkat, akkor sem leszek csalódott. Egyébként nekem nagyon sokat jelent a szurkolóink szeretete, ezért minden gólomat nekik ajánlom. Hollandia összejöhet
Az ellenfelek jobban ügyelnek rád, amióta a Fradiban játszol? - Igen, ebbõl a szempontból sokkal nehezebb dolgom van, mint korábban volt. Minden csapat ellenünk játssza az év meccsét, és ehhez hozzátartozik, hogy a csatárokat rendkívül szigorúan õrzik, hiszen riválisaink úgy gondolkoznak, hogy amíg nem kapnak gólt, addig biztosan nem érnek el ellenünk rossz eredményt. Sõt, ez nemcsak a hazai, hanem az idegenbeli meccseinkre is igaz, így itt végig sokkal nehezebb dolga van egy támadónak. Fejjel már kétszer is eredményes voltál, így a fejjátékodra nem lehet panasz. Miben kell fejlõdnöd? - Úgy érzem, hogy a jó fejjátékom mellett elég harcos is vagyok, meg tudom tartani a labdát. A cselezés nem tartozik az erõsségeim közé és távolról lõhetnék veszélyesebben is. Eddig négyszer játszottál a macedón válogatottban, a legutóbbi világbajnoki selejtezõkön azonban nem voltál tagja a keretnek. Mi történt? - Kerethirdetés elõtt felhívott a kapitány és azt mondta, hogy most nem számít rám, de ne csüggedjek, továbbra is figyelemmel követi a teljesítményemet, és ha jól játszom, újra meg fog hívni. Ha a Fradiban jól teljesítek, akkor egészen biztosan meghívót kapok. Mivel eddig úgy érzem, nem játszottam rosszul, úgy gondolom van esélyem rá, hogy az október 9-i Hollandia és 13-i, Andorra elleni selejtezõkre én is együtt készülhessek a többiekkel. Mindegyik válogatottságom büszkeséggel tölt el, de azért a holland sztárok ellen különösen jó lenne pályára lépni. Eddig négyszer játszottam a macedón nemzeti együttesben, egyszer voltam eredményes, természetesen jó lenne ezeket gyarapítani.
|