A klub egyik legrgebben zemelõ szakosztlya, melynek szneiben Manglitz Ferenc mr 1902-ben orszgos cscsot rt el gyaloglknt. Az elmlt kzel 100 vben szmtalan orszgos bajnoki cm, s orszgos cscs fûzõdik a zld-fehr atltk nevhez.
Birkzs
1912. november 24-n alakult meg a birkz szakosztly, mely azta szmos dicsõsget hozott a fld-fehr szneknek. A ferencvrosi birkzk nvsort emltve olyan vilgnagysgokat, olimpiai s vilgbajnokokat sorolhatunk, mint Sike Andrs, Komromi Tibor, Gspr Tams, Balla Jzsef, vagy Br Lszl, s olyan kivl szakembereket, mint Kruj Ivn.
Frfi torna
A frfi tornszok nvsorban aranybetûkkel kvnkozik az lre Magyar Zoltn neve, hiszen klubunk mindmig legeredmnyesebb egyni sportolja, aki kt csodlatos olimpiai aranyrme mellett 35 magyar bajnoki cmet szerzett, s 3-3 alkalommal lett elsõ Eurpa-bajnoksgon, illetve vilgbajnoksgon. Hrom alkalommal lett az v sportolja Magyarorszgon, s egyszer nyert Vilg Kupt. Magyar Zoltn neve mellett felttlenl meg kell emlteni a legends edzõ, Vgh Lszl nevt, aki tantvnya sikerei rvn szintn rkre bejegyezte nevt a ferencvrosi trtnelemknyvbe.
Jgkorong
Az 1910. janur 2-n alakult szakosztly elsõ csapatt dntõen labdargk alkottk, s tbbek kztt olyan jtkosok ûztk a sportgat, mint Rumbold, Schlosser, vagy Kordy. Ksõbb csupn annyi kzk maradt a hokisoknak a futballistkhoz, hogy npszerûsgk telente vetekedett a labdargkval. A szurkolk kedvencei kztt az vtizedek sorn olyan neveket emlthettnk, mint Jakabhzy, Mszly, Muhr, Kereszti, Pth, Farkas, Hajzer, Havrn, Hudk, vagy a ma mr az NHL kapujn drmbl' Szuper Levente.
Kerkpr
A szakosztly hivatalosan ''csupn'' 1911 ta mûkdik, de a feljegyzsek szerint mr 1901-ben is legalbb tven kerkprversenyzõje volt a klubnak. Az 1925-ben szerzett elsõ hazai bajnoki cm ta szmtalan aranyrmet gyûjtttek a fradista kerekesek, akik kzl kiemelkedik Pais Pter, aki minden idõk legeredmnyesebb ferencvrosi sportolja a hazai bajnoki aranyrmek szmnak tekintetben.
Az egyik legfiatalabb szakosztly, melynek kpviselõi 1945 utn mutatkoztak be a zld-fehr sznekben. Ma mr csupn a hlgyek ûzik ezt a sportgat a Ferencvrosban, igaz õk a labdargk utn az elsõszm kznsgkedvencnek szmtanak. Az elmlt vtizedben Nmeth Andrs, vezetõedzõ csapata szmos gynyrû sikert rt el, bajnoki, s kupagyõzelmek sora kvette egymst.
Nõi torna
A nõi tornszok eddig jval kevesebb sikert rtek el a hazai s nemzetkzi mezõnyben, mint a frfiak, de a szakosztly sok tehetsges fiatalt nevelt fel a magyar sport szmra. A 80-as vektõl kezdve a hlgyek is rtek el szp eredmnyeket a hazai bajnoksgokon, s kzlk is kiemelkedett labdarg csapatunk jelenlegi jtkosnak Dragner Attilnak a testvre, Dragner Ildik, aki tbb orszgos bajnoki cme mellett, a 90-es vekben Eurpa-bajnoksgon, s vilgbajnoksgokon is ott lehetett a legjobbak kztt.
A tekzõk itthon s klfldn is olyan eredmnyeket rtek el, melyekkel rkre bertk nevket a sportg aranyknyvbe. A szakosztly, s a magyar tekesport legkiemelkedõbb egynisge az a Csnyi Bla, aki 30 magyar bajnoki cme mellett 9 alkalommal lett vilgbajnok, s tbb mint 100-szor szerepelt a vlogatottban. A hlgyek kzl Kovcsn Grampsch gota emelkedett ki, aki 1996-ban pratlan bravrt vgrehajtva ngy vilgbajnoki aranyrmet szerzett.
szs
Egyik legrgebbi s legsikeresebb szakosztlyunk, melynek szneiben Szõke Kat egyni olimpiai aranyrmet nyert az 1952-es olimpin 100 mteres gyorsszsban. Helsinkiben a nõi 4X100-as gyorsvlt tagjaknt Szõke mellett Novk va, s Novk Ilonka is olimpiai aranyrmet vehetett t. Ksõbb a 70-es vekben Gyarmati Andrea rvn lett jra olyan szja a Fradinak, aki vilgversenyek sorrl trt haza rmekkel, s cscsokkal.
Vzilabda
A legtbb olimpiai bajnokot ad szakosztlya a Ferencvrosnak, ahol a magyar sport olyan legends alakjai szlltottk vtizedeken t a sikert s dicsõsget, mint Gyarmati Dezsõ, Krpti Gyrgy, Szvs Istvn, Ambrus Mikls, Felkai Lszl, ifj. Szvs Istvn, vagy Gerends Gyrgy. A legutbbi vekben olyan mai sztrok fordultak meg a Fradiban, mint Fodor Rajmund, Szkely Bulcs, Kiss Gergely, Ksz Zoltn, s Steinmetz Barnabs
AJÁNLOM AZ OLDALT
